Az európai alapok felhasználási aránya Romániában más országokhoz képest
Az európai alapok jelentik a beruházási projektek finanszírozásának fő forrását, amelyek lehetőséget biztosítanak a romániaiaknak egy jobb életre és egy erősebb gazdaságra, jobb közúti, vasúti és kórházi infrastruktúrára. Románia esetében az európai alapok abszorpciójáról szóló vita szükséges mind minőségi (mire és mennyire jól használják fel őket), mind mennyiségi szempontból (hány alapot vonzottunk be és milyen ütemben). A következőkben csak az utóbbi szempontra fogunk hivatkozni, megjegyezve, hogy Romániában folyamatosan növekszik az európai alapok felhasználása.
Az Európai Unió a 2014-2020-as időszakra a strukturális és beruházási alapok (ESI) keretében mintegy 500 programra 454 milliárd eurót különített el, amelyből Románia 33,47 milliárd eurót kapott.
2023.09.26-ig ezekből a forrásokból 29,76 milliárd eurót, azaz a teljes előirányzat 82,65%-át használták fel. További 9,2 milliárd eurónyi forrás felhasználása van még hátra. A felhasználás azonban továbbra is elmarad a 84,9%-os európai átlagtól. A korábbi évekhez képest azonban az európai alapok felhasználásának szintje igen magas.
A világjárvány és az ukrajnai orosz invázió időszakát tekintve valamennyi európai országok nehézségekbe ütköztek az európai források felhasználása során, különösen a két egymást átfedő program, nevezetesen a 2014-2020-as és a 2021-2027-es program, valamint a nemzeti szintű nemzeti reformprogramok kezelése során.
A 2021-2027-es időszakban Romániának mintegy 80 milliárd eurót kell kezelnie, beleértve a nemzeti helyreállítási és alkalmazkodóképességi tervből (NRRP) és a klasszikus alapokból származó forrásokat, valamint az eddig fel nem használt 6 milliárd eurót.
Sajnos az NPRR-ből származó források felhasználása elmarad, mivel egyes reformokat nem hajtottak végre, és az NPRR egyes mérföldköveit - például a "különleges nyugdíjakkal" kapcsolatosakat - nem teljesítették. Minden egyes nap, amikor késik a pénz beáramlása az országba, a nemzeti érdekek és a román gazdaság elleni támadás. Az európai pénz sok problémát, sok hiányosságot oldhat meg országunkban.
Operatív programonként kapott pénzösszegek (EUR) Romániában
Az európai alapok felhasználásának mértéke Hargita megyében
Megyénk országos szinten a 23. helyen áll az európai alapok lehívásában, az európai projektek száma 329, 319,86 millió euró értékben. A legtöbb európai alapok révén megvalósított projektet Tulcea hajtja végre 789 projekttel, ezt követi Kolozsvár 788 projekttel, a legkevesebb európai projektet pedig Ialomita 140 projekttel és Kovászna 144 projekttel.
Ha a projektek értékét nézzük, azt látjuk, hogy Bukarest 3371,83 millió euró értékben nyert el projekteket, ezt követi Konstanca, amely 1810,03 millió euró értékben kapott támogatást, és Kolozsvár 1546,87 millió euró értékben. A legalacsonyabb értékű projektek Ialomita megyében 222,74 millió euró és Kovászna megyében 171,31 millió euró értékben valósultak meg.
Milyen európai alapokhoz jutunk hozzá Hargita megyében?
Az európai alapok környezet és a városi agglomerációk szerinti elosztása egységes. A vidéki környezetre szánt európai alapok 49,11%-át, a városi környezetre szántak pedig 50,89%-át.
A fenti grafikonon látható, hogy a közúti infrastruktúra a fő ágazat, ahol a beruházások megvalósulnak, és ez nagyon fontos a mobilitás, a turizmus és a megye gazdasága szempontjából, mivel ezen az ágazaton keresztül mozog a legtöbb áru és utas, mind autóval, mind tömegközlekedéssel. A második ágazat, amelybe megyei szinten európai alapokat fektetnek be, a víz- és csatornázás, ez egy fontos tényező, mert ez biztosítja az emberek kényelmét, ami társadalmi stabilitást eredményez. Az iskolákba és óvodákba történő beruházások biztosítják, hogy a gyermekek biztonságos környezetben végezhessék tevékenységüket, és a legfejlettebb technológiát élvezhessék. Másrészt az új iskolák és óvodák létrehozása biztosítja, hogy minden gyermek hozzáférjen az oktatáshoz, azaz a jobb jövőhöz (tisztességes megélhetés, jobban/jól fizetett munkahelyek stb.).
A legtöbbet beruházó települések Hargita megyében
Amint a fenti grafikonon látható, megyei szinten Csíkszereda ruházza be a legtöbbet, az európai alapok nagymértékű felhasználásában részesülő települések közül Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz is részesül. Elemzésünk során azonosítottunk egy olyan Hargita megyei települést is, ahol nincs európai alapokból fejlesztett projekt, ez Felsőlok község. Az elemzés a Fejlesztési Minisztérium, az Európai Alapok Minisztériuma, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium és a Megyei Tanács által szolgáltatott adatokon alapul, ennek a községnek nincs jóváhagyott vagy folyamatban lévő beruházási projektje. Ez a központosítás nem tartalmazza a helyi hatóságok által saját forrásból megvalósított projekteket.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás - egyéb lehetőségek és előnyök mellett - valódi fejlesztési lehetőséget jelent az egyes országok szintjén vonzott európai alapok felhasználásával. Lengyelország például az elmúlt években ezeket az alapokat közlekedési infrastruktúrájának nagyszabású korszerűsítésére használta fel, ami valódi ösztönző erő a fejlődés ösztönzésére.