2026. január 1-től az osztalékadó mértéke a jelenlegi 10%-ról 16%-ra ugrik.
2026. január 1-től minden osztalék után 16%-ot kell az államkasszába utalni. Ez különösen fájdalmas annak fényében, hogy alig pár éve még 5%-os(2022-ben) kulccsal büszkélkedhetett az ország, amely előbb 8%-ra(2023 január 1.-től), majd 2025-ben 10%-ra kúszott fel.
A 2025-ös „Menekülőút”: Most vagy soha?
A szabályozás értelmében a 2025-ben elkészített évközi mérlegek alapján jóváhagyott és kifizetett osztalékokra még a régi, 10%-os adókulcs vonatkozik. A legfontosabb garancia: a törvény kimondja, hogy ezeket a kifizetéseket nem kell utólag újraszámolni, amikor 2026-ban elkészül a végleges éves beszámoló. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025 a „cash-out” éve lesz: a vállalkozók várhatóan minden mozdítható eredménytartalékot és az aktuális évi profitot is kiveszik a cégekből még december 31. előtt, hogy megspórolják a 6 százalékpontos különbséget.
A rejtett költség: Az egészségügyi hozzájárulás (CASS)
Nem szabad elfelejteni, hogy a magánszemélyek esetében az adóteher nem áll meg a 16%-nál. A Romániában adózó tulajdonosokat továbbra is terheli az egészségügyi hozzájárulás (CASS), amennyiben az éves tőkejövedelmük (osztalék, kamat, bérleti díj stb.) meghaladja a 6 havi minimálbér összegét.
A CASS rendszer sávos (6, 12 vagy 24 havi minimálbér után fizetendő 10%), ami azt jelenti, hogy a kisebb osztalékot felvevő vállalkozók számára az effektív adóterhelés a 16%-os adóval és a CASS-szal együtt egy nagyobb adóterhet jelent. Ez már egy olyan szint, amely komolyan elgondolkodtatja a befektetőket a tőkeallokációról.
Külföldi befektetők és a Holding-privilégium
A nagyobb tőkeerővel rendelkező szereplők számára van egy jó hír: a holding-mentesség szabályai változatlanok maradnak. Ha egy jogi személy (cég) kapja az osztalékot, és legalább egy éve birtokolja a kifizető társaság részvényeinek minimum 10%-át, az osztalék továbbra is adómentes marad. Ez a rendelkezés az Európai Unió anya-leányvállalat irányelvén alapul, és célja a láncolatos adózás elkerülése.
A külföldi magánszemélyek vagy portfólióbefektetők számára azonban felértékelődnek a Kettős Adóztatást Elkerülő Egyezmények. Mivel a belső román jogszabály szerinti kulcs (16%) már meglehetősen magas, kritikussá válik a rezidensi igazolás bemutatása.
- Például Magyarország és Románia között az egyezmény bizonyos feltételek mellett (pl. legalább 25%-os részesedés esetén) 5%-ban, egyéb esetekben 15%-ban maximálhatja az adót.
- Ahol nincs egyezmény, vagy a befektető nem tudja igazolni illetőségét, ott az új, 16%-os román kulcs lép életbe automatikusan.
Mit tegyen a vállalkozó?
A 2026-os év már itt van a nyakunkon. Az üzenet egyértelmű: a román állam nagyobb szeletet kér a tortából. A stratégia a következő hónapra adott:
- Egyeztetés a könyvelővel: Mérjék fel a cég eredménytartalékát.
- Interim osztalék: Használják ki a 2025-ös negyedéves mérlegek adta lehetőséget a 10%-os adózásra.
- Likviditás-kezelés: Ne hagyjanak felesleges pénzt a cégben 2025. december 31-e után, ha azt osztalékként tervezik kivenni.