2025 év végi Salátarendelet
Míg az ország a karácsonyi pihenésre készült, a Hivatalos Közlöny 1203-as számában december 24-én megjelent a 89/2025-ös sürgősségi kormányrendelet (OUG 89/2025). Ez a tipikus „salátarendelet” számos ponton módosítja az adótörvénykönyvet és a kapcsolódó pénzügyi szabályokat, kijelölve a gazdasági irányt 2026-ra és 2027-re.
Mikrovállalkozások: Egyszerűbb, de szigorúbb rendszer
A legfontosabb hír a kisvállalkozók számára, hogy 2026. január 1-jétől megszűnik a 3%-os adókulcs.
- Egységes kulcs: Minden mikrovállalkozásra egyetlen, 1%-os jövedelemadó-kulcs vonatkozik majd.
- Alacsonyabb küszöb: Az adózási forma választásának felső határa (árbevétel) 2026-tól hivatalosan is lecsökken 100 000 euróra.
- Vége a kivételezésnek: Korábban bizonyos szektorok (pl. informatika, vendéglátás) vagy a 60 000 euró feletti bevétel esetén 3%-ot kellett fizetni – ez a megkülönböztetés megszűnik
Minimálbér és az adómentes rész
A kormány döntött a minimálbéren foglalkoztatottak sorsáról is, bár itt némi szigorítás várható az év második felében, eddig arról volt szó, hogy eltörlőik a 300 lejes adómentes részt, viszont ez most változott:
2026. június 30-ig: A minimálbér marad 4050 lej, amelyből továbbra is 300 lej adómentes (nem terheli jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék).
2026. július 1-jétől: A minimálbér várhatóan 4325 lejre emelkedik, de ezzel párhuzamosan az adómentes összeg 200 lejre csökken.
Nagyvállalatok: Enyhülő terhek, majd kivezetés
A nagyvállalatokra (50 millió euró feletti forgalom) kivetett minimális forgalmi adó (IMCA) sorsa is eldőlt, nagy felháborodást keltett ennek az adónak a behozatala, viszont változott és ezt az adót lépcsőzetesen kivezeti az állam:
- 2026-ban: Az adókulcs 1%-ról 0,5%-ra csökken.
- 2027-től: Ezt az adónemet teljesen eltörlik.
Ugyanez a sors vár az olaj- és gázipari cégek különadójára (ICAS) és az úgynevezett „oszlopadóra” (speciális építmények adója) is – mindkettőt kivezetik 2027-től
e-Számla: Több idő a bürokráciára
A számlák beküldésére vonatkozó határidő rugalmasabb lesz. Az eddigi 5 naptári nap helyett 5 munkanap áll majd rendelkezésre a számla kiállításától számítva a RO e-Factura rendszerbe való feltöltéshez. Ez a módosítás szintén 2026. január 1-jétől lép életbe.
Melegházakra kivetett adó eltőrlése 2026-ra
A mezőgazdasági termelők számára jelentős könnyítést hoz a rendelet az építményadó terén, kifejezetten az élelmiszertermeléshez és tároláshoz szükséges infrastruktúrát támogatva.
Melegházakra és egyéb mezőgazdasági építményekre kivetett adó: 2026-ban a mezőgazdasági célú építmények (üvegházak, melegházak, stb.) mentesülnek az ingatlanadó alól.
Kedvezmény: 2027-től ezen építmények esetében az adó mértéke 50%-kal csökken.
Egyéb jövedelmek adóztatása
A jogalkotó ezzel a lépéssel egy régóta fennálló kiskaput zárt be, amely lehetővé tette, hogy a cégtulajdonosok kedvezőbb adózás mellett jussanak pénzhez a vállalkozásukból, mintha törvényes osztalékot vettek volna fel. Eddig sokan választották azt a megoldást, hogy személyes kiadásaikat (például utazásokat, luxuscikkeket vagy egyéb magáncélú szolgáltatásokat) közvetlenül a céggel fizettették ki, mivel ezek „egyéb forrásból származó jövedelemként” csupán 10%-kal adóztak.
Adókulcs-emelés: A rendelet értelmében a 114. cikk (2) bekezdés h) és i) pontja alá tartozó jövedelmek – amelyek a részvényesek vagy tagok személyes javára fordított céges kifizetéseket jelentik – adója a korábbi 10%-ról 16%-ra emelkedik.
Adóharmonizáció: A módosítás célja a méltányosság megteremtése: 2026-tól teljesen mindegy lesz, hogy a tulajdonos osztalékként veszi ki a profitot, vagy a cég pénzéből vásárol magának javakat, az adóteher mindkét esetben egységesen 16% lesz.
Búcsú az „oszlopadótól” 2027-től
A 89/2025-ös salátarendelet egyik legfontosabb beruházásösztönző lépése a speciális építmények után fizetett adó („oszlopadó”) végleges kivezetése. A kormány indoklása szerint ez az adónem jelentős gátat szabott a fejlesztéseknek, különösen a közérdekű infrastruktúra területén.
- A kivezetés oka: Az építményadó miatti fiskális teher több esetben blokkolta a vissza nem térítendő támogatásokból (pl. EU-s forrásokból) zajló projekteket, rontva a beruházások hatékonyságát.
- Kik érintettek: Az intézkedés minden olyan vállalatot érint, amely jelenleg 0,5% vagy 0,25%-os adót fizet a tulajdonában lévő speciális építmények után.
A teljes rendelet megtalálható az alábbi linken:
http://investinharghita.ro/MOF_1203.pdf
Főbb vállalkozásokat érintő törvény módosítások 2026-tól
A romániai vállalkozói környezet egyik legmeghatározóbb változása 2026. január 1-jével a korlátolt felelősségű társaságok (SRL) jegyzett tőkéjére (Capital social) vonatkozó szabályozás. A rendszer három fő kategóriába sorolja a vállalkozásokat:
· Újonnan alapított KFT-k: Az induló vállalkozások számára a korábbi 1 lejes küszöb helyett 500 lejben rögzítették a minimális tőkét.
· Kisméretű meglévő KFT-k: Azok a cégek, amelyek éves nettó árbevétele alatt marad, mentesülnek a kötelező emelés alól, így számukra a szabályozás nem jelent azonnali többletterhet.
· Közepes és nagy forgalmú KFT-k: Minden olyan társaság, amely az előző pénzügyi év adatai alapján átlépi a 400.000 lejes árbevételi küszöböt, köteles a jegyzett tőkéjét legalább 5.000 lejre emelni.
| Vállalkozás típuxsa és helyzete | Forgalom (Nettó) | Új minimális jegyzett tőke (RON) |
| Újonnan alapított SRL | - | 500 RON |
| Meglévő SRL | < 400.000 RON | Nincs kötelező emelés |
| Meglévő SRL | > 400.000 RON (kb. 80.000 EUR) | 5.000 RON |
A törvényalkotó biztosítja a fokozatos átállás lehetőségét. Azok a cégek, amelyek a 2026-os hatálybalépéskor már működnek és átlépik az említett forgalmi küszöböt, két éves türelmi időt kapnak. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2027. december 31-ig kell végrehajtaniuk. Az árbevételt minden évben a lezárt pénzügyi beszámoló alapján kell ellenőrizni, így egy növekvő cégnek folyamatosan figyelnie kell, mikor válik kötelezővé számára a magasabb tőkeszint.
A 2026-os reform nem csupán elvárásokat fogalmaz meg a jegyzett tőke szintjével kapcsolatban, hanem egy drasztikus kényszerítő eszközt is a hatóságok és az üzleti partnerek kezébe ad. A törvény VI. cikkelyének 8. és 9. pontjánál rögzíti, hogy a tőkemegfelelés hiánya a társaság jogi létének megszűnését eredményező ok.
Viszont fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben még van egy utolsó vészmenedék, mivel a törvény előírja, hogy a társaság nem kerül feloszlatásra, amennyiben a bírósági eljárás során igazolni tudja, hogy a jegyzett tőkét a törvényes minimumra emelte.
Emelkedő osztalékadó
2026 január 1-jétől újabb adóváltozás lépett életbe, amely érzékenyen érinti a hazai vállalkozói réteget: az osztalékadó mértéke 10%-ról 16%-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden osztalék után 16%-ot kell befizetni az államkasszába. A növekedés különösen annak fényében meghatározó, hogy alig négy év alatt a 2022-ben még 5%-os kulcs több mint a háromszorosára nőtt — 2023-ban 8%, 2025-ben 10%, most pedig 16% az aktuális szint.
Temu-adó
A globális online piacterek – mint a Temu, a Shein vagy az AliExpress – robbanásszerű térnyerése komoly versenyt hozott a helyi kereskedők számára. Erre reagálva Románia jogalkotója 2025 végén elfogadta a 239/2025-ös törvényt, amely 2026. január 1-jétől bevezeti az úgynevezett „logisztikai adót” – a köznyelvben „Temu-adóként” emlegetett új terhet.
Az intézkedés értelmében minden, az Európai Unión kívülről érkező, legfeljebb 150 euró vámértékű csomagra fix 25 lejes díjat kell fizetni. A cél kettős: egyrészt csökkenteni a környezeti terhelést, amelyet a tömeges, gyakran egyszer használatos termékek szállítása okoz; másrészt védelmet nyújtani a hazai kiskereskedőknek, akik eddig hátrányból versenyeztek az ázsiai platformok olcsó áraival.
Szigorodó befektetési szabályok
A legnagyobb figyelmet a kriptovaluták adóztatása kapta: január 1-től a virtuális valuták átruházásából származó nyereséget 16%-os kulccsal terheli az állam (a korábbi 10% helyett). Míg a kisebb tranzakciókat – 200 lej alatt tranzakciónként és évi 600 lejig – továbbra sem kell bevallani, az adóteher a komolyabb befektetéseknél érezhetően nő.
A törvény a tőzsdei ügyletek adózását is átalakítja: a spekulatív, rövid távú kereskedésre magasabb, 6%-os adókulcs vonatkozik, míg a hosszabb, 365 napnál túli befektetésekre kedvezményes, 3%-os teher érvényes. Az adót ezentúl a brókerek automatikusan vonják le forrásadóként, így az adminisztráció egyszerűsödik, de a mozgástér szűkül.
Új szabályok az Airbnb és Booking bérbeadók számára
2026-ban egységesednek a rövid távú szálláskiadás – vagyis az egy hónapnál rövidebb időszakra történő bérbeadás – adózási szabályai. A módosítás szerint a bérbeadásból származó bruttó bevétel 30%-a automatikusan elszámolható költségként („cota forfetară”), a fennmaradó 70% után pedig 10%-os jövedelemadót kell fizetni. Az új rendszer célja, hogy egyszerűsítse és átláthatóbbá tegye a rövid távú lakáskiadások adózását, miközben kiszámítható kereteket biztosít a lakásturizmusban tevékenykedőknek.
Fontos újdonság, hogy legfeljebb hét szoba adható bérbe ezen a kedvező feltételrendszeren belül – aki ennél többet üzemeltet, annak már önálló tevékenységként, vállalkozóként kell adóznia. Szintén lényeges könnyítés, hogy a bruttó bevétel számításakor nem kell beleszámítani azokat a jutalékokat, amelyeket a közvetítő platformok – például az Airbnb vagy a Booking – vonnak le a bérleti díjból.
Szigorodik a feketemunka elleni fellépés
2026-ban a munkaügyi hatóságok új, jóval szigorúbb eszközökkel lépnek fel a feketemunka és a be nem jelentett foglalkoztatás ellen. Az új szabályozások célja az, hogy visszaszorítsák a munkaszerződés nélküli foglalkoztatást, és egyértelmű üzenetet küldjenek: a be nem jelentett munka a jövőben súlyos pénzügyi következményekkel jár.
A törvénymódosítás értelmében minden egyes azonosított be nem jelentett munkavállaló után 40 000 lejes fix bírságot szabhatnak ki a hatóságok. Ráadásul a korábbi felső összegkorlát is jelentősen emelkedik: 2026-tól egy cég akár 1 millió lejig terjedő büntetést is kaphat, ha több esetet tárnak fel egyszerre. Ez azt jelenti, hogy a kisebb vállalkozások számára már néhány szabálytalan foglalkoztatás is súlyos anyagi következményekkel járhat.
Szorosabb felügyelet a KFT-k pénzmozgásai felett
2026-ban új korlátok vonatkoznak a KFT-k és a tulajdonosai közötti kölcsönökre, valamint az osztalékelőlegek kifizetésére. Az új szabályozás célja a cégek pénzügyi stabilitásának megőrzése és annak megakadályozása, hogy a vállalkozások tőkéjét túlzott tulajdonosi kifizetések gyengítsék.
A törvény kimondja: tilos kölcsönt visszafizetni a részvényeseknek, ha a vállalat saját tőkéje – az eszközök és tartozások különbsége, vagyis az activ net – a jegyzett tőke felére csökken. Ez a rendelkezés arra ösztönzi a cégtulajdonosokat, hogy ne vonjanak ki forrásokat a vállalkozásból, ha az annak pénzügyi helyzetét veszélyeztetné.
További megszorítás, hogy azok a társaságok, amelyek negyedévente fizetnek osztalékelőleget, az adott üzleti év végső pénzügyi lezárásáig nem nyújthatnak kölcsönt tulajdonosaiknak. Vagyis a rövid távú likviditásmenedzsment és az osztalékpolitika szigorúbban elválik egymástól.
Business Puzzle Karaván – december
December 19-én Kászonaltíz adott otthont a Business Puzzle Karaván idei utolsó állomásának, ahol a helyi vállalkozók a munkaügyi minisztérium (ITM) és az Állami Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) képviselőivel találkozhattak. A rendezvény célja az volt, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki a szakhatóságok és a térség gazdasági szereplői között – ezúttal a 2026-os adóváltozások, a munkatörvények szigorodó szankciói, valamint az AJOFM által kínált támogatási lehetőségek kerültek terítékre.
A visszajelzések szerint a karaván-formula bevált: a kiscsoportos, interaktív beszélgetések segítették, hogy a vállalkozók ne csak információt kapjanak, hanem konkrét megoldásokat is találjanak mindennapi problémáikra.
A Business Puzzle Karaván egyik legfontosabb célja, hogy ne csak tudást és kapcsolatokat adjon a vállalkozóknak, hanem kézzelfogható segítséget is a mindennapi működéshez. A karaván állomásain – a személyes beszélgetések és szakmai konzultációk során – rendszeresen feljegyeztük a résztvevők által felvetett problémákat, valamint azokat a kérdéseket, amelyek több helyszínen is visszatértek. Az így gyűjtött tapasztalatok értékes képet adnak arról, milyen kihívásokkal küzdenek a helyi vállalkozók, és hol van szükség a legtöbb gyakorlati támogatásra.
Ezekből az információkból hamarosan egy online „vállalkozói kisokos” készül, amely tematikusan összegzi a legfontosabb tudnivalókat – az adózási és munkaügyi változásoktól kezdve egészen a támogatási lehetőségekig. A cél, hogy a vállalkozók gyorsan és világosan megtalálják a válaszokat a leggyakoribb kérdéseikre, valamint megoszthassák egymással a bevált megoldásaikat is. Az online kisokos így a Business Puzzle közösség egyik új, interaktív tudásbázisává válik.
Hargita Hazavár – itthon a jövőd!
A Hargita Hazavár egy ingyenes, helyi állásközvetítő portál, ahol a munkaadók és a munkavállalók egymásra találhatnak – gyorsan, egyszerűen és biztonságosan. A platform célja, hogy segítse a hazatérni vágyókat, a pályakezdőket és az új lehetőségeket kereső szakembereket abban, hogy itthon, Hargita megyében építsenek karriert.
December folyamán 11 új álláslehetőség került fel a portálra.
A Hargita Hazavár nemcsak az álláskeresőknek, hanem a munkaadóknak is hatékony eszközt kínál: a vállalkozások ingyenesen tölthetik fel hirdetéseiket, és közvetlenül érhetik el a helyi munkaerőt – gyorsan, célzottan és felesleges közvetítői díjak nélkül.
A platform nemcsak hirdetési felület, hanem közösség is, ahol a cél közös: minél több embernek és vállalkozásnak lehetőséget teremteni a szülőföldön való boldogulásra.
Ha te is munkát keresel, vagy megfelelő munkaerőt találsz nehezen, látogass el a Hargita Hazavár portálra – mert a jövő itthon épül, Hargita megyében!