A decemberi fizetés nemcsak a karácsonyi prémiumokról szól, hanem arról is, hogy hol tart valójában a romániai munkaerőpiac. A friss adatok szerint 2025 decemberében a bruttó átlagbér 9868 lej volt, a nettó pedig 5914 lej – mindkettő 5,3%-kal magasabb, mint egy hónappal korábban. Ez első ránézésre látványos ugrás, de a statisztikusok emlékeztetnek: decemberben rendszeresen megjelennek az év végi bónuszok, a 13. fizetések, a teljesítményprémiumok és a különböző juttatások, így az év végi fizetési csúcs inkább szezonális hullám, mint tartós fordulat. Mégis fontos jelzés, hogy a nettó átlagbér 4,8%-kal magasabb, mint 2024 decemberében, miközben a dolgozók mindennapi vásárlóerejét a reálbér alakulása mutatja meg valójában.
Itt már árnyaltabb a kép: 2025 decemberében a reálbér-index mindössze 95,5% volt az egy évvel korábbihoz képest, vagyis a fizetések növekedését részben „megette” az infláció. Ugyanakkor novemberhez viszonyítva 5,1%-os reálbér-növekedést mértek, ami azt jelzi, hogy az év végi prémiumok átmenetileg tényleges vásárlóerő-emelkedést is hoztak. Ha hosszabb távra tekintünk, 1990 októbere óta a reálbér-index 255,7%-on áll, és csak 2025 novemberéhez képest is 12,4 százalékponttal emelkedett – a rendszerváltás óta tehát kétszeresére-háromszorosára nőtt az átlagos vásárlóerő, de az utóbbi évek inflációs hulláma ezt a trendet jelentősen fékezi.
Ágazati bontásban extrém különbségek rajzolódnak ki: a legjobban fizetett dolgozók a kőolaj- és földgáz-kitermelésben, illetve az IT-szolgáltatásokban dolgoznak, ahol a nettó átlagbér 13 012, illetve 12 588 lej volt decemberben. A skála másik végén a szálloda- és vendéglátóipar, valamint a ruhagyártás áll: ezekben az ágazatokban 3557, illetve 3581 lejes nettó átlaggal kell gazdálkodni, ami alig több mint a gazdasági átlag fele. A hónap közbeni mozgások is beszédesek: a legnagyobb béremelkedést az energiaipar és az energiaellátás (+28,4%), illetve a pénzügyi közvetítők (+26,4%) könyvelték el, míg a gép- és berendezésgyártásban közel 10%-os visszaesés látszik, részben a korábban kifizetett prémiumok kifutása, részben gyengébb termelési eredmények miatt.
A magánszektor nagy részében a decemberi bérnövekedést év végi bónuszok, természetbeni juttatások, profitmegosztás és magasabb árbevétel táplálta, ugyanakkor a statisztika arra is rámutat, hogy több helyen a gyengébb fizetésű dolgozók létszámcsökkentése is emelte az átlagot. A közszférában mérsékelt elmozdulásokat látunk: az egészségügyben és szociális ellátásban kismértékű növekedés, az oktatásban és közigazgatásban enyhe visszaesés jelentkezett – előbbinél a tanítási szünet miatti kevesebb fizetett óra áll a háttérben.
*A cikk az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait tartalmazza.