Már 2024 tavaszától nyomon követtük a Start-up Nation 2024 (2025) programot, pályázatírókat és elbírálókat bevonva egyaránt – és mi voltunk az elsők között, akik a megnyitás napján értesítették az érdeklődőket.
Lassan, de biztosan felpörög a Start-up Nation 2024 (2025) program: február végéig a kevésbé fejlett megyékben (Bukarest-Ilfov régió nélkül) 1783 jogi személy nyújtotta be pályázatát. Ez nem kis szám – ráadásul a pályázók túlnyomó többsége nem állt meg a kötelező 10%-os önerőnél, hanem 20%-os vagy magasabb önrészt vállalt, hogy a maximális pontszám közelébe kerüljön.
Ez azt mutatja: a román vállalkozók komolyan gondolják a dolgot. Nemcsak a vissza nem térítendő támogatásra pályáznak, hanem saját pénzt is kockáztatnak egy életképes üzleti terv mögött. A fiatalok cégeket alapítanak, irodákat keresnek, beruházásokat terveznek – mindezt azzal a reménnyel, hogy 2026 elején végre indul a finanszírozás.
Másrészt a Gazdasági, Digitalizálási, Vállalkozási és Turisztikai Minisztérium hivatalos állása szerint „nem lehet pontos határidőt közölni” arra vonatkozóan, meddig marad nyitva a pályázati felület a jogi személyek számára. Ennek oka – mint írják – az, hogy a képzési modulok még zajlanak. Más szóval: amíg a képzések nem zárulnak le, senki nem tudja, mikor jár le a határidő, viszont nem lehet azt tudni, hogy a képzések mikor zárulnak le.
Sok fiatal vállalkozó már megalapította a cégét, irodát keresett, beruházásokkal kapcsolatosan tárgyalt, mert bízott abban, hogy 2026 elején végre elindul a finanszírozás (a 2024-ben ígért pályázatra).
Ez a helyzet nem csupán bosszantó, hanem kifejezetten veszélyes a kezdő vállalkozások számára, amelyeknek minden hónap számít. A fiatalok pénzt, időt és energiát fektettek be abba, hogy megfeleljenek a program feltételeinek, most viszont a levegőben lógnak.
Senki nem kér kivételezést vagy kedvezményt. Az egyértelmű szabályok és kiszámítható határidők azonban nem privilégiumot jelentenek, hanem az alapvető tiszteletet azok iránt, akik dolgoznak, kezdeményeznek, és nem a kivándorlást, hanem az itthon maradást választják.
Az európai uniós és állami források célja épp az, hogy lendületet adjanak a gazdasági fejlődésnek, ne pedig újabb réteget tegyenek a bürokratikus bizonytalanság fölé.