A Bolojan-kormány friss gazdasági csomagja, az OUG 8/2026 csendben, de annál nagyobb tétben rajzolja át a romániai vállalkozások mindennapjait. A csomag több kisebbnek tűnő, de a gyakorlatban nagyon is kézzelfogható könnyítést hoz, amelyek épp a Székelyföldhöz hasonló, likviditásra érzékeny térségekben tudnak sokat számítani.
Az egyik legkonkrétabb gesztus a 3%-os adókedvezmény: minden olyan mikroadózó, profitadózó KKV vagy magánvállalkozó, amely a 2025-ös évre eső adókötelezettségeit határidőre, legkésőbb 2026. április 15-ig rendezi, 3%-kal csökkentett adót fizet. Ez a gyakorlatban nem óriási összeg, de jól célzott jelzés: megéri fegyelmezetten, időben fizetni, nem pedig a „majd valahogy lesz” logikájára bízni az adókat. Azok a cégek, amelyek éves forgalma nem haladja meg az 5 millió lejt, mostantól csak akkor fizetik be az áfát, amikor ténylegesen megkapják a számla ellenértékét – nem előre, saját zsebből. 2027-től a plafon 5,5 millió lejre nő, ami különösen a szolgáltató, B2B-szektorban adhat komoly levegőt, ahol a 60–90 napos fizetési határidők eddig azt jelentették: a cég az államot hitelezte, miközben ő maga még a pénzét sem látta.
A csomag egyik kulcseleme a mikrovállalkozások mozgásterének bővítése. Új cég alapításakor eddig 30 nap állt rendelkezésre az első alkalmazott felvételére; mostantól 90 napra nő ez a határidő, ami reálisan több időt ad a megfelelő munkaerő megtalálására és a cég indulásának stabilizálására. Ha pedig egy meglévő mikrovállalkozásnál megszűnik az egyetlen munkavállaló szerződése, marad ugyan a 30 napos kötelező pótlási idő, de ha ez nem sikerül, a cég nem azonnal esik ki a mikroadózásból: csak a következő negyedévtől vált át profitadóra. Ez a finomhangolás sok kis cég számára életmentő lehet olyan időszakokban, amikor egy felmondás vagy hosszabb betegszabadság dominóeffektust indíthat el az adózási státuszban.
Fontos, sokakat érintő könnyítés, hogy a „nem tipikus” bevételek egy része kikerül a mikrovállalkozási plafon számításából. Ha egy cég korszerűsíti a gépparkját, és eladja a régi eszközeit, az ilyen alkalmi gépeladások nem számítanak bele a 100 000 eurós árbevételi határba. Vagyis egy beruházási döntés például egy új CNC-gép vagy kombájn vásárlása miatt nem lépi át automatikusan a cég a plafont, és nem kényszerül át a jóval szigorúbb nyereségadózásra pusztán azért, mert fejleszt.
A könyvelők mindennapjait is érinti a csomag: a tárgyi eszközök értékhatára 2500 lejről 5000 lejre nő, vagyis az ez alatti értékű beszerzéseket azonnal költségként lehet elszámolni, nem kell éveken át amortizálni. Ez egyszerre adminisztratív tehercsökkentés és azonnali adómegtakarítás, különösen a kisebb eszközökben, IT-felszerelésben, irodai, műhely- vagy vendéglátóipari beruházásokban gondolkodó cégeknek..