START IN MOUNTAINS
Belgrád adott otthont március 11–12-én a Start in Mountains projekt második nemzetközi tanulási találkozójának, ahol Európa nyolc partnere ült egy asztalhoz, hogy közösen keressenek válaszokat a hegyvidéki és vidéki térségek egyik legfontosabb kérdésére: hogyan lehet helyben tartani a tehetséget, és hogyan lehet az innovációt valódi fejlesztési motorra fordítani. A Start in Mountains az Interreg Europe program keretében működő európai partnerség, amely kifejezetten olyan régiókat és szervezeteket kapcsol össze, amelyek a KKV-k támogatásában, az innovációs politika fejlesztésében és a vidéki közösségek megerősítésében látnak jövőt.
A találkozó első napján a szerb innovációs ökoszisztéma fejlődése került középpontba. Gordana Danilović Grković és Bojan Milenković szakértők bemutatták többek között a Belgrádi Tudományos és Technológiai Park növekedését, a mentorprogramok szerepét, valamint azt a támogatási hálót, amely már közel 200 startupnak segített elindulni vagy megerősödni.
A program részeként a résztvevők ellátogattak a Belgrádi Műszaki Karok Üzleti-Technológiai Inkubátorába is, ahol közvetlenül is megismerhették azokat a szereplőket, akik a helyi innovációs környezetet működtetik. A második nap már egy sokkal érzékenyebb, de a térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú témára épült: az agyelszívásra. A résztvevők azt vitatták meg, miként lehetne csökkenteni a fiatal, képzett munkaerő elvándorlását a vidéki és hegyvidéki régiókból, majd interaktív workshopokon a Design Thinking és a Good Practices Canvas módszereivel dolgoztak saját térségükre szabott megoldásokon.
A projektben Spanyolországtól Lengyelországon és Franciaországon át Romániáig, Szerbiáig, Portugáliáig és Észak-Macedóniáig nyolc partner vesz részt. Ez önmagában is jelzi, hogy a hegyvidéki térségek problémái nem elszigeteltek, hanem közös európai kihívások: a helyi gazdaság gyengesége, a fiatalok elvándorlása és az innovációs kapacitás hiánya mindenhol visszaköszön.
A Start in Mountains éppen ezért nem pusztán szakmai projekt, hanem egy olyan együttműködési tér, ahol a jó gyakorlatok nem maradnak papíron, hanem a helyi szakpolitikákban és fejlesztési stratégiákban is megjelenhetnek.
A hegyvidéki közösségekben is lehet startupokat építeni, tudást megtartani és olyan ökoszisztémát teremteni, amelyben a vállalkozás nem kényszermegoldás, hanem vonzó pálya. Belgrád most azt mutatta meg, hogy a régiók közötti tanulás, a nemzetközi partnerség és a gyakorlati eszközök együtt képesek új válaszokat adni a régi problémákra.
Hivatalos júliustól 4325 lejre emelkedik a bruttó minimálbér
Július 1-jétől ismét emelkedik a bruttó minimálbér Romániában: a kormány döntése értelmében az országos garantált bruttó bér 4050 lejről 4325 lejre nő. A határozatot a hivatalos közlöny is közölte, így a változás már nem csak terv, hanem jogerős szabály, amely a magánszféra munkáltatóit és a közszférát egyaránt érinti.
A módosítás a gyakorlatban minden olyan munkáltatót érint, aki minimálbéres alkalmazottat foglalkoztat. A bruttó összeg 275 lejjel nő, ami az élőmunkára épülő vállalkozásoknál, különösen a kisvállalkozásoknál, vendéglátásban, kereskedelemben és szolgáltatásokban azonnali költségnövekedést jelenthet. A kormányzati indoklás szerint a döntés a bérek felzárkóztatását szolgálja, ugyanakkor a cégeknek már most érdemes átgondolniuk a bérköltségek átütemezését, különösen azoknak, ahol több munkavállaló is minimálbér környékén dolgozik.
A munkáltatóknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy a bérszámfejtést és a munkaügyi dokumentumokat az új szinthez igazítsák. A minimálbér-emelés nemcsak a nettó fizetésekre, hanem a járulékokra, a túlórákra, a pótlékokra és számos, minimálbérhez kötött belső szabályra is hatással lesz.
Kevesebb alkalmazott, több munkanélküli a 2025-ös év végén
A 2025-ös év vége a romániai munkaerőpiacon inkább a fékezés, mint a lendület időszaka volt. Az INS adatai szerint a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 62,6 százalékra csökkent, miközben az országban 8,16 millió aktív személyből 7,65 millió volt foglalkoztatott, és 513,9 ezren munkanélküliek voltak. A számok mögött nemcsak egy enyhébb éves megtorpanás, hanem egyre élesebb társadalmi különbségek is kirajzolódnak: a férfiak foglalkoztatottsága jóval magasabb a nőknél, a városi munkaerőpiac pedig sokkal erősebb, mint a vidéki.
A legsúlyosabb jelzés azonban a fiatalokat érinti. A 15–24 évesek körében a munkanélküliségi ráta 29,4 százalékra emelkedett, vagyis közel minden harmadik pályakezdő nem talál munkát. Ez nem pusztán statisztikai adat, hanem a jövő munkaerőpiacának egyik legnagyobb kockázata: a fiatalok hosszabb ideig maradnak távol a munka világtól, ami később a bérszintre, a fogyasztásra és a helyi gazdaságok utánpótlására is rányomhatja a bélyegét. A vidéki térségek különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen ott a munkanélküliség 10,5 százalékra nőtt, szemben a városi 2,9 százalékkal.
A foglalkoztatottak szerkezetében is látszik a kettősség: a közel 7,65 millió dolgozó többsége bérből él, mintegy 6,7 millióan alkalmazottként, míg hozzávetőleg 960 ezren önfoglalkoztatóként, vállalkozóként vagy segítő családtagként jelennek meg a rendszerben. Ez a különbség a vállalkozói szféra számára is fontos üzenet: miközben a munkaerőpiac szűkül, a jó munkaerő megtartása még értékesebbé válik. Ahol kevesebb az álláskereső, ott a munkáltatóknak nemcsak fizetéssel, hanem kiszámíthatósággal, képzéssel és fejlődési lehetőséggel kell versenyezniük.
A statisztika tehát nem csak számokat mutat: azt is megmutatja, hogy a következő időszakban a vállalkozások sikerét egyre inkább az dönti el, mennyire tudnak alkalmazkodni egy egyenlőtlen, lassuló és versenyes munkaerőpiachoz.
ApplyInHarghita platform
A közösségi médiában ma már állandó háttérzaj a „pályázat” szó: mindenki tippeket, linkeket, „bombabiztos” lehetőségeket oszt meg – gyakran ellenőrizetlen, egymásnak ellentmondó információk alapján. Ebben a káoszban könnyen sérülhetnek a vállalkozók érdekei: egy félreértelmezett feltétel, egy rosszul belőtt határidő vagy egy túl szépnek tűnő „tanács” akár több milliós veszteséget is okozhat, ha valaki hibás döntést hoz vagy elbukik egy jól előkészített projektet. Nem mindegy tehát, ki és miből „tájékoztat” – a hitelesség ma konkrét üzleti kockázatot csökkent.
Erre a problémára kínál választ az InvestinHargita keretén belül létrehozott ApplyInHargita platform, amelynek célja, hogy a zaj helyett szűrt, megbízható tartalmat adjon a Hargita megyei vállalkozóknak. A felület hetente frissül az aktuális lehetőségekkel. A rendszerben kategóriák szerint lehet keresni: látszik, mely pályázatok még nyitottak, melyek zárultak le, és mely szektorokra – például turizmusra, innovációra, KKV-fejlesztésre – céloznak. Ez nemcsak időt spórol, hanem biztonságot is: a vállalkozó egy helyen látja az érdemi kínálatot, nem kell különböző Facebook-posztok között bogarásznia.
Hargita Hazavár – itthon a jövőd!
A Hargita Hazavár egy ingyenes, helyi állásközvetítő portál, ahol a munkaadók és a munkavállalók egymásra találhatnak – gyorsan, egyszerűen és biztonságosan. A platform célja, hogy segítse a hazatérni vágyókat, a pályakezdőket és az új lehetőségeket kereső szakembereket abban, hogy itthon, Hargita megyében építsenek karriert.
A Hargita Hazavár nemcsak az álláskeresőknek, hanem a munkaadóknak is hatékony eszközt kínál: a vállalkozások ingyenesen tölthetik fel hirdetéseiket, és közvetlenül érhetik el a helyi munkaerőt – gyorsan, célzottan és felesleges közvetítői díjak nélkül.
A platform nemcsak hirdetési felület, hanem közösség is, ahol a cél közös: minél több embernek és vállalkozásnak lehetőséget teremteni a szülőföldön való boldogulásra.
Ha te is munkát keresel, vagy megfelelő munkaerőt találsz nehezen, látogass el a Hargita Hazavár portálra – mert a jövő itthon épül, Hargita megyében!