Párbeszédben a jövőért
Ma reggel a Sapientia EMTE-n elstartolt a Párbeszédben a jövőért konferencia, amely az oktatáspolitika kihívásait és a mesterséges intelligencia szerepét vizsgálja a pedagógusképzésben.
TedX Csíkszereda
Május 16-án, szombaton 13:00 órától a Csíki Mozi ad otthont az eseménynek. Társszervezőként fontosnak tartjuk a közös gondolkodást a fenntarthatóbb jövőről, ahol a múlt értékei és az innováció találkoznak.
Jegyek: https://www.tedxcsikszereda.ro
A humán tőke szerepe a hegyvidéki innovációban
A Start in Mountains projekt keretében – az Interreg Europe program támogatásával – 2026. április 28-án került sor a harmadik helyi érintetti találkozóra Csíkszeredában, amelynek középpontjában a humán tőke fejlesztése, a fiatalok helyben tartása és a vidéki térségek innovációs lehetőségei álltak.
A találkozón bemutattuk a belgrádi transznacionális tanulási találkozó (TLM) tapasztalatait, valamint az ott kidolgozott jó példa elemzésére szolgáló Good Practice Canva-t, amely egy olyan programot ismertetett, amely a fiatalok vidéki térségekbe való visszavonzását támogatja vállalkozói oktatás, mentorprogramok és gazdasági ösztönzők segítségével.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a térség egyik legnagyobb kihívása a fiatalok elvándorlása és a helyi lehetőségek korlátozott láthatósága. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számos jó kezdeményezés már jelen van a térségben – például gyakornoki programok, közösségi irodák és vállalkozásfejlesztési együttműködések –, azonban ezek összehangolása továbbra is fontos feladat.
A közös munka során több fejlesztési irány is megfogalmazódott:
- fiatalok hazatérését támogató programok kialakítása
- vállalkozói oktatás erősítése már iskolai szinten
- egyetemek és vállalkozások együttműködésének fejlesztése
- mentorálási és gyakorlati képzési lehetőségek bővítése
- közösségi és vállalkozói ökoszisztéma erősítése
A találkozó során kiemelt szerepet kapott a Blue Ocean megközelítés is, amely szerint a vidéki térségeknek nem a városokkal kell versenyezniük, hanem saját erősségeikre és helyi adottságaikra kell építeniük. A résztvevők szerint a hosszú távú fejlődés kulcsa az együttműködés, a bizalomépítés és a közös stratégiai gondolkodás megerősítése.
A Start in Mountains projekt továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a térség szereplői közösen dolgozzanak olyan fenntartható és innovatív megoldásokon, amelyek hozzájárulnak a hegyvidéki térségek versenyképességéhez és népességmegtartó erejéhez.
Árstatisztikai jelentés
Romániában 2026 januárjában 0,9% emelkedtek a fogyasztói árak 2025 decemberéhez képest, a drágulást főként az élelmiszerek és a szolgáltatások húzták felfelé. Az élelmiszereknél a zöldségek, a tojás, a gyümölcsök és a kávé ára nőtt a legjobban, miközben a krumpli és a bab olcsóbb lett. A nem élelmiszer jellegű termékek ára 0,5% emelkedett, ezen belül az üzemanyagok és a dohányáruk drágulása volt a legerősebb. A szolgáltatások ára átlagosan 1,6 százalékkal nőtt, különösen a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak ugrottak meg.
Éves infláció közel 10%
A januári éves infláció 9,6% volt, vagyis a fogyasztói árak ennyivel voltak magasabbak, mint 2025 januárjában. Az élelmiszerek 7,9%, a nem élelmiszer termékek 10%, a szolgáltatások pedig 11,6% drágultak egy év alatt. A legnagyobb árnyomás a szolgáltatási szektorból érkezett, amelyben a közműdíjak, a javítási szolgáltatások és az egészségügyi ellátás is erősebben emelkedett. A jelentés szerint az energiaárak és a szabályozott díjak továbbra is meghatározó tényezők maradtak.
Az élelmiszerkosárban a kávé és a tojás húzta fel az árakat
Az élelmiszerárak alakulásában a kávé és a kakaó kiugró, 25,3% emelkedése tűnt fel januárban éves összevetésben. A tojás ára 13,1%, a gyümölcsöké 12,8%, az étolajé és zsiradékoké pedig 10% nőtt. Ezzel szemben a krumpli ára 10,8%, a bab és más hüvelyesek ára 3,5% csökkent. A pékáruk, a húsfélék, a tejtermékek és az alkohol is jelentősen drágább volt, mint egy évvel korábban.
Az energia és a közszolgáltatások vitték a prímet
A nem élelmiszer termékek árszintjét leginkább az energia és a közműdíjak mozgatták, éves alapon az elektromos energia, a gáz és a távfűtés ára 34,9% emelkedett. Az üzemanyagok 3,5% drágultak januárban az előző év azonos hónapjához képest. A szolgáltatások között a víz-, csatorna- és hulladékkezelési díjak 17,6%, az egészségügyi szolgáltatások 13,2%, a javítások és a ruházati szolgáltatások pedig két számjegyű ütemben nőttek. A lakhatási és közlekedési költségek így továbbra is erős inflációs nyomást jelentettek a háztartásoknak.
A mezőgazdaságban vegyes a kép
A mezőgazdasági termékek ára 2026 januárjában 0,83% csökkent éves összevetésben. A növényi termékek ára 3,68% esett vissza, főként a káposzta, a burgonya, a búza, a répa és a napraforgó olcsóbbodása miatt. Ezzel szemben az állati termékek ára 7,25% nőtt, különösen a marhahús, a tojás, a juhhús, a baromfi és a méz esetében. A jelentés szerint a mezőgazdasági piacokon a szezonális hatások erősen befolyásolták az árakat.
Az ipari árak 2,2% emelkedtek
2026 januárjában az ipari termelői árak 2,2% nőttek az előző hónaphoz képest. A belföldi piac árindexe 1,98 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, a külpiaci értékesítés pedig 0,17 százalékponttal. Az árnövekedés különösen az energia-, a közmű- és a feldolgozóipari ágazatokban volt erős, miközben néhány alágazatban, például a nyomdai tevékenységnél vagy a kőolaj-feldolgozásnál csökkenést mértek. Éves összevetésben az áram-, gáz- és hőellátás, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás ára ugrott meg a leginkább.
Európához képest Románia felett maradt az infláció
Az EU-ban 2026 januárjában az infláció havi alapon -0,4% volt, miközben Romániában 0,8% mértek. Ez 1,2 százalékponttal magasabb érték az uniós átlagnál. A legnagyobb havi áremelkedést Szlovákiában, Litvániában és Csehországban regisztrálták, míg Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában csökkenés volt látható. A dokumentum szerint Románia továbbra is az uniós országok inflációs mezőnyének felső részéhez tartozik.
A cikk az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait tartalmazza.
ApplyInHarghita platform
A közösségi médiában ma már állandó háttérzaj a „pályázat” szó: mindenki tippeket, linkeket, „bombabiztos” lehetőségeket oszt meg – gyakran ellenőrizetlen, egymásnak ellentmondó információk alapján. Ebben a káoszban könnyen sérülhetnek a vállalkozók érdekei: egy félreértelmezett feltétel, egy rosszul belőtt határidő vagy egy túl szépnek tűnő „tanács” akár több milliós veszteséget is okozhat, ha valaki hibás döntést hoz vagy elbukik egy jól előkészített projektet. Nem mindegy tehát, ki és miből „tájékoztat” – a hitelesség ma konkrét üzleti kockázatot csökkent.
Erre a problémára kínál választ az InvestinHargita keretén belül létrehozott ApplyInHargita platform, amelynek célja, hogy a zaj helyett szűrt, megbízható tartalmat adjon a Hargita megyei vállalkozóknak. A felület hetente frissül az aktuális lehetőségekkel. A rendszerben kategóriák szerint lehet keresni: látszik, mely pályázatok még nyitottak, melyek zárultak le, és mely szektorokra – például turizmusra, innovációra, KKV-fejlesztésre – céloznak. Ez nemcsak időt spórol, hanem biztonságot is: a vállalkozó egy helyen látja az érdemi kínálatot, nem kell különböző Facebook-posztok között bogarásznia.