) HÍREK • FEJLESZTÉSI KÖZPONT

HARGITA MEGYE VÁLLALKOZÓK NAPLÓJA

MI A VALÓSÁGRA VAGYUNK KÍVÁNCSIAK!

Szeretnénk tiszta képet mutatni a hazai vállalkozásokkal kapcsolatos pályázati tapasztalatokról, legyen az pozitív vagy negatív! Ha te is pályáztál, mutasd be vállalkozásodat és mondj el a véleményedet! Ezzel segítesz nekünk tiszta képet festeni a piaci helyzetről, hogy közösen beszélhessünk a problémákról és a jó példákról. Jelentkezz az office@adehar.ro vagy a 0752893251 elérhetőségen!

START UP NATION

Nagy remények, lassú haladás, szűkülő mezőny.

2024 tavaszán nagy várakozás kísérte az új StartUp Nation program érkezésének hírét. A kezdeményezés sokak számára valódi lehetőséget jelentett: egy olyan pályázati forma, amely az induló vállalkozásoknak kínálhatott kapaszkodót, és amelynek a célja kifejezetten az volt, hogy a jövő vállalkozóit segítse az első lépések megtételében. A programot már a legelső pillanattól figyelemmel kísérték azok, akik hitték, hogy ebből valódi gazdasági esély születhet.

A fordulópont 2025. április 15-én jött el, amikor végre kiírták a programot, és elindult a jelentkezés. Aznap Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége (később Fejlesztési Központ) több száz fős konferenciát szervezett, ahol egy asztalhoz ültettük a döntéshozókat, az oktatókat, könyvelőket, jogászokat és vállalkozókat. A cél világos volt: a fiataloknak nem újabb ígéretekre, hanem tiszta, átlátható információkra volt szükségük arról, hogy milyen lehetőségek állnak előttük.

A lendületes kezdet azonban hamar megtorpant. A kurzusok csúszása és az ebből fakadó bizonytalanság lassította a folyamatot, miközben egyre többen várták a következő lépéseket. A hosszúra nyúlt procedúra végül 2026. május 29-én, este 8 órakor ért véget, amikor lezárult a jogi személyek jelentkezési szakasza.

A program számadatai jól mutatják, mennyire erős volt az indulási érdeklődés, és mennyire leszűkült a mezőny a végére: összesen 25.442-en iratkoztak be a kurzusokra, ám közülük már csak 7.923-an döntöttek úgy, hogy tovább mennek a következő, jogi személyhez kötött szakaszba. A különbség önmagáért beszél: sokan elindultak, de a rendszer útvesztőiben kevesebben maradtak meg az elején szerzett ambicióval. 

A StartUp Nation körüli történet jól mutatja, milyen nagy az érdeklődés az induló vállalkozásokat segítő programok iránt. Már a bejelentés pillanatában is komoly figyelem övezte, mert sok fiatal és kezdő vállalkozó ebben látta az első valódi esélyt az elindulásra. Az ilyen programok nemcsak pénzügyi támogatást jelentenek, hanem bizalmat is: azt az üzenetet, hogy van helye az új ötleteknek.

A közösségi és szakmai összefogás szintén fontos eleme volt a folyamatnak. A konferencia megszervezése azt jelezte, hogy az érintettek nem pusztán egy pályázatot láttak a programban, hanem egy olyan ökoszisztéma lehetőségét, amelyben az állami döntéshozás, a szakmai tanácsadás és a vállalkozói érdeklődés egymást erősítheti. 

A kezdeti lelkesedést azonban megtörte az időhúzás. A kurzusok csúszása nem csupán adminisztratív kellemetlenség volt: közvetlenül hatott a résztvevők bizonytalanságérzetére is. Minél tovább húzódott a folyamat, annál több jelentkező számára vált kérdésessé, hogy valóban megéri-e kitartani mellette.

A végső számok ezt a bizonytalanságot világosan vissza is igazolják. A több tízezres érdeklődés ellenére a tovább lépők száma jóval szerényebb lett. Ez arra utal, hogy az induló lelkesedés önmagában nem elég: egy pályázati program sikeréhez kiszámítható menetrend, világos szabályok és gyors végrehajtás is kell.

Ez a kép egyszerre mutat érdeklődést és lemorzsolódást. Érdeklődést, mert sokan láttak benne lehetőséget. Lemorzsolódást, mert a gyakorlatban a procedúra, az időbeli csúszások és a bizonytalanság többeket eltávolíthattak az útról. Egy ilyen program sikerét ezért nemcsak a bejelentések, hanem a végigvitt folyamatok alapján is érdemes mérni, amit mi meg is fogunk tenni.

AID4SME

Az EU 2026-os AID4SME pályázata új esélyt kínál a startupoknak és a KKV-knak: akár 200.000 euró támogatás is elérhető mesterséges intelligenciára és adatvezérelt ipari megoldásokra. A programra 2026. július 15-én 17:00 óráig lehet jelentkezni, és a kiválasztott projektek 14 hónapos fejlesztési, tesztelési és üzleti validációs folyamatban vehetnek részt.

A kiírás kifejezetten olyan vállalkozásokat céloz, amelyek kézzelfogható ipari problémákra keresnek AI-alapú válaszokat. A lehetséges témák között szerepel az augmentált érzékelés, a digitális ikrek alkalmazása a gyártásban, az automatikus higiéniai ellenőrzés, az energiagazdálkodási döntéstámogatás, a raktárlogisztika automatizálása, az akkumulátorgyártás digitális munkautasításainak fejlesztése, az EV-akkumulátorok félautomatikus szétszerelése, valamint a robotizált hűtőajtó-összeszerelés.

A  részletekért a pályázati útmutató az alábbi linken érhető el:

www.investinharghita.ro/AID4SME_OC2_Annex-1_Guidelines-For-Applicants.pdf

D211

A Kapocsban megtartott adóügyi workshop jókor jött azoknak, akik az utolsó hetekben még igyekeztek eligazodni az ANAF új, előre kitöltött D212-es rendszerében. A május 5-i eseményen nemcsak a határidőre hívta fel a figyelmet, hanem azt is megmutattuk, hogyan lehet az SPV-t használni, miként kell ellenőrizni az automatikusan betöltött adatokat, és hogyan lehet biztonságosan véglegesíteni a PDF-et. A találkozó gyakorlati fókusza sok résztvevő számára tette áttekinthetőbbé az amúgy bonyolultnak tűnő eljárást.

A workshop meghívott vendége Dimén Hunor Dénes, a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal vezetője volt, akinek jelenléte szakmai súlyt adott az eseménynek. A résztvevők nemcsak elméleti magyarázatokat kaptak, hanem a gyakorlatban is kipróbálhatták a kitöltést, majd kötetlen beszélgetésben tehették fel kérdéseiket. Ez a forma jól illeszkedett ahhoz az időszakhoz, amikor sokan még az utolsó napokban készültek a 2026. május 25-i leadási határidőre.

Oszióra

Május 14-én az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum végzőseihez látogattunk el, ahol természettudományi, teológiai és agroturisztikai szakos diákokkal folyt őszinte, közvetlen beszélgetés. A találkozó középpontjában egyetlen, de annál fontosabb kérdés állt: „Meg lehet itthon élni?”

A válasz nem volt kerülőutakkal teli. A beszélgetés három világos üzenetre épült: a szakma a jövő, itthon is van jövő, és a szenvedély nélkül nincs tartós siker. A mesterséges intelligencia sok területen átírja a munka világát, de a valódi szakértelmet és a felkészült, igényes kétkezi munkát nem tudja kiváltani. Ez a gondolat különösen erősen szólt egy olyan generációhoz, amely előtt már most is számos pályaválasztási lehetőség áll.

GrowTogether

A modern gazdaság ritmusát tartani ma már nemcsak nagyobb vállalatoknak, hanem helyi közösségeknek és közbirtokosságoknak is egyre nagyobb kihívás. Ennek a kihívásnak válaszol a GrowTogether pilotprogram: egy olyan együttműködés, amely összekapcsolja az egyetemi innovációt a helyi erőforrások gyakorlati menedzsmentjével és az első jelek szerint ígéretes eredményeket hoz.

A program egyik legnagyobb értéke, hogy nem pusztán „jó ötleteket” kerültek bemutatásra, hanem olyan, alkalmazható eszközöket adtak a közbirtokosságok kezébe, amelyek segíthetik a termékek, szolgáltatások és a helyi gazdálkodás piaci pozicionálását. Az egyetemisták által készített marketingtervek célja az volt, hogy közelebb hozza a modern fogyasztói elvárásokat a hagyományos erdő- és legelőgazdálkodáshoz legyen szó termékcsomagolásról, online kommunikációról vagy helyi márkaépítésről.

Képek